Mit fed le?
A V jogosultság a jogszabály szerint kiterjed az „építmények és szabad terek közép- és kisfeszültségű rendszereire": kül- és beltéri világítás, villámvédelem, folyamatirányítás, építményautomatika, távközlési és informatikai hálózat, valamint a villamos energiaellátó rendszerek a fogyasztói oldaltól a közcélú csatlakozási pontig.
Ipari épületnél tipikusan:
- Csatlakozási pont és teljesítményigény egyeztetése a hálózati engedélyessel
- Transzformátorállomás, főelosztó, alelosztók, tartaléktáplálás
- Technológiai energiaellátás, motorvédelem, frekvenciaváltós hajtások
- Ipari világítástervezés fénytechnikai számítással (MSZ EN 12464-1 szerinti megvilágítási szintek munkaterületenként)
- Tartalék- és biztonsági világítás, menekülési útirányjelzés
- Villámvédelem és túlfeszültség-védelem (MSZ EN 62305 szerinti kockázatelemzéssel)
- Érintésvédelem, egyenpotenciálra hozás
- Gyengeáram: strukturált hálózat, beléptetés, kamerarendszer, tűzjelző rendszer villamos része
- Épületautomatika és energiamonitoring
- Napelemes rendszer, energiatároló, elektromos töltők
Miért kerül itt a legtöbb pénzbe a késői döntés?
A kamarai fázisbontás szerint az épületvillamossági munka 85%-a a kiviteli fázisban készül. Ez azért van, mert az engedélyezési tervhez a villamos rendszerből alig kell valami — a valódi tartalom később jön.
A gyakorlati következmény: ha a technológiai teljesítményigény a kiviteli tervezés közben derül ki, gyakran az egész betáplálást újra kell tervezni — és ha a hálózati engedélyes felé indított teljesítménybővítési igény késik, az a projekt teljes átadását tolja el hónapokkal. Ezért ezt a kérdést mi a tervezési programban tesszük fel, nem a kiviteli fázisban.
Gyakori kérdések
A lehető legkorábban — jellemzően már a koncepciófázisban, amint a technológiai teljesítményigény nagyságrendje ismert. A csatlakozási pont kiépítése és egy esetleges teljesítménybővítés a beruházás egyik leghosszabb átfutású eleme, amit a tervezés nem tud gyorsítani.
Igen, két okból. Egyrészt a tetőszerkezetet a napelem terhére kell méretezni, és utólagos megerősítés drága. Másrészt a kábelnyomvonalak, az inverterhely és a mérőhely kialakítása az építés közben töredékébe kerül. Ha a rendszer később valósul meg, akkor is érdemes a felkészítést most megtervezni.