Mi a kiviteli terv — a jogszabály szerint
A magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény 181. § (2) bekezdése és a MÉK 2025. június 1-jétől hatályos szabályzata alapján a kivitelezési dokumentáció olyan egységes dokumentum, amely alapján a tervezett építmény célszerűen és gazdaságosan megvalósítható, és amely egyértelműen meghatározza az építmény részévé váló összes anyag, szerkezet, termék, építési termék és beépített berendezés:
- megnevezését
- helyzetét, méretét, mérettűrését
- a számításba veendő hatásoknak megfelelő elvárt műszaki jellemzőit
- minőségi követelményeit
A kidolgozottság mértéke: „olyan mélységig kell kidolgozni, ami alapján az építményt egy, a kivitelezési feladatnak megfelelő felkészültségű, megfelelő szakmai ismeretekkel rendelkező kivitelező egyértelműen, tervnek mindenben megfelelően meg tud valósítani."
Mi NEM része a kiviteli tervnek
Ez a magyar építőipar egyik legdrágább félreértése, ezért idézzük szó szerint a kamarai szabályzatot:
„A megvalósításhoz szükséges szerelési tervek, gyártmánytervek, organizációs tervek stb. elkészítése kivitelezői feladat." „A gyártmány- és műhelytervek semmiképpen nem részei a kivitelezési tervnek."
Mit jelent ez a gyakorlatban? A kiviteli terv megmondja, hogy egy acélszerkezeti főtartó milyen keresztmetszetű, milyen acélminőségből, milyen csomóponti kialakítással és milyen tűzállósági követelménnyel készül. A gyártmánytervet — a darabjegyzéket, a furatképeket, a hegesztési utasítást, a szerelési sorrendet — a gyártó és a kivitelező készíti. A tervező ezt a tervezői művezetés keretében véleményezi és jóváhagyja.
Ugyanez vonatkozik a szerelési tervekre, a zsaluzási és állványozási tervekre, valamint az organizációs (szervezési) tervekre.
Miért fontos ezt előre tisztázni? Mert ha ez nincs kimondva a szerződésben, a beruházó azt hiszi, hogy a kiviteli tervvel megkapta a gyártmánytervet is, a kivitelező pedig azt, hogy azt a tervezőnek kell adnia. A vita a szerelés hetében robban ki, amikor már mindenki áll.
Mit tartalmaz — a teljes építész tervlap-lista
(MÉK szabályzat, VII. fejezet — magasépítési építmények)
Építész iratanyag:
Aláírólap · tervezői nyilatkozat · építész műszaki leírás · helyiségkönyv · árazatlan költségvetés, tételes mennyiségi kiírás
Építész tervek:
Helyszínrajz · tereprendezési terv · átnézeti helyszínrajz · kitűzési terv · felmérési terv · bontási terv · alaprajzok · metszetek · homlokzati tervek · lépcsők és szintáthidalók terve · hagyományos ácsszerkezet, fedélszék terv · lapostetők felülnézeti terve · lapostetők szigeteléslejtési terve · álmennyezettípusok terve · általános részletrajzok, csomópontok · konszignációk (nyílászáró, lakatos, asztalos, bádogos, kő, műkő) · tetőfelülnézeti terv · egyéb részlettervek · szigeteléstechnikai terv és műleírás · homlokzattechnikai tervek · üvegtechnológiai terv · függönyfal terv · homlokzattisztítási és karbantartási koncepció · létesítmény-megnevezés homlokzati terve · homlokzati világítási terv · egyedi művészeti alkotás elhelyezési terve · kerítésterv · padlóburkolati terv · álmennyezetkiosztási terv · falburkolati terv · szignalizáció · látványtervek, animációk
A 191/2009. Korm. r. 22. § (3) szerint minden esetben kötelező munkarészek:
építésszervezési munkarész · munkabiztonsági és egészségvédelmi terv · egyesített közmű (genplan) terv fázistervekkel · üzemeléstechnológiai terv (ha szükséges) · épületgépészeti kivitelezési dokumentáció · épületvillamossági kivitelezési dokumentáció
Szakági kiviteli tervek: tartószerkezeti (zsalu-, vasalási, acélszerkezeti általános tervek, csomópontok), épületgépészeti (nyomvonalak, gépkönyvi adatok, kapcsolási sémák), épületvillamossági (elosztóséma, kábellista, világítási terv fénytechnikai számítással, villámvédelmi terv), tűzvédelmi, közmű, út, tájépítészeti.
A tételes költségkiírás — a kiviteli terv legalulértékeltebb része
A kamarai szabályzat kimondja: „A dokumentáció tételes tervezői költségvetést tartalmaz, amely alkalmas a pontos, minden részletre kiterjedő kivitelezési ajánlat elkészítésére."
Ez az árazatlan mennyiségi kiírás az az eszköz, amivel a beruházó összehasonlítható ajánlatokat tud bekérni. Enélkül minden kivitelező mást áraz be, más tartalommal — és a legolcsóbb ajánlat rendszerint az, amelyikből a legtöbb tétel hiányzik.
Fontos szabályok, amiket ismerni kell
- A kiviteli terv tartalma nem térhet el a véglegessé vált engedélytől és a záradékolt dokumentációtól — kivéve, ha az eltérés megfelel a 281/2024. Korm. rendeletnek.
- „A kivitelezési dokumentáció egységesen érvényes, önkényesen részekre bontva nem használható" — a tervlapokon kereszthivatkozásokat kell tenni.
- Uniós értékhatár feletti állami építési beruházásnál a kiviteli terv tartalmazza a BIM modellt.
- Állami beruházásnál a magasépítés területén összeférhetetlen, ha a kiviteli tervet kivitelezői megbízásból készítik.
- A tervező köteles írásban tájékoztatni a megrendelőt, ha a szerződés nem fedi a szabályzat és a jogszabályok szerinti minimális tartalmat.
Gyakori kérdések
Az építőipari kivitelezési tevékenységet kivitelezési dokumentáció alapján kell végezni. A dokumentáció készítésének kötelező eseteit a 191/2009. Korm. rendelet határozza meg, és nagyobb, összetettebb épületnél — így gyakorlatilag minden ipari, kereskedelmi és közösségi beruházásnál — kötelező.
A kamarai fázisarányok alapján a megvalósítási (kiviteli) fázis a teljes tervezési munka 60%-a, az engedélyezési fázis 24,7%-a — vagyis a kiviteli terv nagyságrendileg két és félszerese az engedélyezési tervnek. Ez első hallásra sok. A pótmunkákhoz képest nem az.
Magánberuházásnál igen, és ez a Design & Build modell lényege. Két dolgot érdemes tudni: (1) ilyenkor a tervező a kivitelező érdekét képviseli, ezért javasolt független tervellenőr vagy műszaki ellenőr megbízása; (2) állami beruházásnál a magasépítés területén ez összeférhetetlen.
A kivitelező vagy a gyártó. A tervező a tervezői művezetés keretében véleményezi és jóváhagyja. Ezt a szerződésben mindkét oldalon nevesíteni kell.